Ház építésének története
 
A "KIRÁLYI BÉRPALOTA" TERVEZÉSE - Előzmények

1894-ben még a 2. szám a 293 hrsz-on volt bejegyezve a magyar állam igazságügyi osztálya részére.

A 4. szám a 300 hrsz. alatt a Magyar kir. kúria épülete volt.
1900-ban a két házszámot és a két hrsz.-t összevonták, így lett belőle Curia a 2-4. szám és 292-300 hrsz. egyben megkapta a Kígyó tér 1. számot is. Ettől kezdve a Fővárosi közmunka tanács tulajdonába ment át.
1902-ben mint Kígyó tér 1. szerepel, de változatlanul 293-300 hrsz. alatt, már akkor a "Császári és királyi legmagasabb családi alap" tulajdonaként van bejegyezve, a 299 számú telekkönyvi betétben. E telken épült a legmagasabb magán- és családi alapok cs. és kir. Vezérigazgatóságának megbízásából emelkedő bérpalota.

AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY

A bérház építésére 1899. elején kért engedélyt a ráckevei uradalmi igazgatóság a "Legmagasabb csász. és királyi magán és családi alapok" nevében.

A Közmunkák Tanácsa és a Fővárosi Középítési Bizottság támogatta az építkezés tervét. Így a benyújtott tervek alapján a négyemeletes lakóház építésére Budapest Székesfőváros Tanácsa 1899. december 20.-i kelettel (59585/1899-III. szám alatt) a "IV. kerületben, a Ferenciek tere, Kígyó tér, Curia és Zöldfa utca sarkán, 293-300. hrsz. úgynevezett Curiai telken" az építési engedélyt megadta.

A kikötések közül az épület vonatkozásában fontosabbak voltak a következők:

-- a tervek szerint "az épületnek földszinti emelete nemcsak részben az udvari részében egészen, de helyenként az utcai részében is önálló mennyezetek által két részre (emeletre) van osztva úgy, hogy az épület legnagyobb része öt emelettel bír. Miután pedig a fennálló szabályok értelmében több mint 4 emelettel bíró házak nem létesíthetőek, a tervezett aláosztás egész terjedelmében nem engedélyezhető, miért is a földszinti emelet csakis az udvar felé osztható két részre és az így keletkező helyiségek csakis alárendelt minőségben u.m. raktárnak, házmesteri lakásnak használhatók. Bérlakást ezen emeleten létesíteni nem szabad. Az utca felé ezen aláosztás nem engedélyezhető."

Az építési szerződés a "Legmagasabb Magán és Családi alapok magas cs. és királyi Vezérigazgatósága és Havel Lipót építőmester között 1900. február 15.-én jött létre.

Az építési szerződést a "Budapest Fő és Székváros IV. kerületében, a Ferenciek tere és a Kígyótér valamint a Curia utca és a Zöldfa utcák által határolt 293 -300. tkvi szám alatti telken emelendő bérpalota építése tárgyában" kötötték.

A vállalkozó a bérpalota építését a jóváhagyott tervek szerint, minden járulékos költség fizetése mellett, az általa beterjesztett és jóváhagyott egységárakon, az alvállalkozók bevonása mellett vállalta el. A befejezési határidő az épület lakható állapotban történő átadására 1901. október 15. volt.

Az Építkezés

1899. október 26. kezdődött meg a tervezés és 1901. május 5. és ez év nov. 3-án a király I. Ferenc József) meglátogatta a házat. A felépült ház és a hintóból kiszállt király fényképét az új Idők képes hetilap is közölte.
      (Azt hiszem, ilyen teljesítményről manapság csak álmodhatunk.)

Az építkezés művezetésével is a tervezőket, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket bízták meg, az építkezés irányítója az építtető részéről Bertele Károly cs. és kir. műszaki tanácsos volt.
Kivitelezték: Korb Gergely és Havel Lipót építőmesterek.
Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Rt. szállította a vasszerkezeteket.
A kovácsoltvas kapuk (Kígyó tér 1., Curia u. 2-4.) és a lépcsőházi korlátok is a Jungfer Gyula Iparművészeti fémárugyárából kerültek ki.
      A királyi bérpalota hatemeletes és 782.90 négyszögölön épült, eklektikus-szecessziós stílusban.

A KÖLTSÉGVETÉS

1900. január 17 -én kelt Havel Lipót építőmester vállalkozói költségvetése, aki a munka legnagyobb részét, a föld, kőműves és elhelyező munkákat vállalta.

AZ ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS Az építési szerződés a "Legmagasabb Magán és Családi alapok magas cs. és királyi Vezérigazgatósága és Havel Lipót építőmester között 1900. február 15.-én jött létre."

Az építési szerződést a "Budapest Fő és Székváros IV. kerületében, a Ferenciek tere és a Kígyótér valamint a Curia utca és a Zöldfa utcák által határolt 293 300. tkvi szám alatti telken emelendő bérpalota építése tárgyában" kötötték.

A vállalkozó a bérpalota építését a jóváhagyott tervek szerint, minden járulékos költség fizetése mellett, az általa beterjesztett és jóváhagyott egységárakon, az alvállalkozók bevonása mellett vállalta el. A befejezési határidő az épület lakható állapotban történő átadására 1901. október 15. volt.

Az építkezés művezetésével is a tervezőket, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket bízták meg, az építkezés irányítója az építtető részéről Bertele Károly cs. és kir. műszaki tanácsos volt.

Az építkezés megkezdésekor a szerződés mellékleteként építési szabályzatot készítettek, amely az építésvezetés módját, a vállalkozó kötelezettségeit, a biztosítékokat foglalta magában. Megállapodtak a vállalkozónak adandó kártérítésről, ha az építési munka az ő hibáján kívül szűnik meg vagy szünetel, a peres esetekről, az építési naplóról. Megállapodtak arról, hogy a vállalkozó lakhelye az építkezés ideje alatt csak Budapesten lehet. A vállalkozó üzlet és munkavezetőként és felvigyázóként csak "kipróbált jellemű, becsületes, jó viseletű és kellő szekértelemmel bíró egyéneket" alkalmazhat. A közbiztonsági rendszabályok betartásáért a vállalkozó felelős. Az építési anyagok minőségéért is a vállalkozó felelt. A terveket és az építési rendszabályokat szigorúan be kellett tartani.

Az építési szerződés rögzítette azt is, hogy "az építtetők - a törvények által meghatározott módozatok között - fenntartják jogaikat mindazon a munka végrehajtásakor a helyszínen talált tárgyakhoz, amelyek akár anyagi akár műrégészeti akár történelmi beccsel bírnak."

A szerződésben rögzítették még a leszámolás, a fizetés, a munkaátvétel módját, a munkák felülvizsgálatát, a többletmunka elszámolását és a jótállási kötelezettséget.