Építőmesterek
 
Korb Flóris Nándor (1860. április 7. – 1930.) építész

Berlinben végezte tanulmányait, majd diplomája megszerzése után hazatért, és 14 éven át Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, ahol részt vett a New York-palota tervezésében is. 1893-tól kezdve azonban Giergl Kálmánnal társult és vele tervezte többek között a Klotild nagyhercegnő két palotáját, majd a Zeneakadémia épületét, illetve több budapesti bérházat.
1924-ben Greguss-díjat kapott, az angol Királyi Építésztársaság pedig tagjává avatta.
Épületei
  • New York-palota, Budapest (Hauszmann Alajossal és Giergl Kálmánnal, 1891-1895)
  • Klotild-paloták, Budapest (1899–1902)
  • Királyi bérpalota, Budapest (1900–1901)
  • Zeneakadémia, Budapest (1904–1907)
  • Klinikák, Budapest, Kolozsvár, Szeged
  • Kereskedelmi Ipar-hitelintézet és Népbank (ma Sajtóház), Kecskemét (1909-1912)
  • Pénzjegynyomda, Budapest
  • Debreceni egyetem, (1914-1930)
Giergl Kálmán (1860-1954) építész

Giergl Henrik üvegműves fia. A pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n tanult Giergl Kálmán pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a budai királyi palota kibővítésébe is.
1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek.
Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját.

Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt. Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi.

Róth Miksa - Üvegművész

Róth Miksa (1865-1944) művészi látásmódját a gótikus katedrálisok üvegfestményei alakították valamint Steindl Imre, aki a Műemlékek Országos Bizottságának építészeként tökéletesen ismerte a középkori formanyelvet. Jelentős sikert ért el az 1896-os Ezredévi kiállításon bemutatott ablakaival, főképp a király pihenő szobájába festett üvegképeit dicsérték.

Ugyanebben az évben elnyerte a Steindl által tervezett Országház ablakainak elkészítésére kiírt pályázatot is, amit tíz-tizenöt munkatársával éveken át készített el. 1897-ben Karl Engelbrecht hamburgi üvegfestőnél megismerte a Tiffany-féle opalescens üveget és ezekből szecessziós stílusú ablakokat készített, amiért elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet. (Még ugyanebben az évben Velencében kitanulta a mozaik készítés technikáját is, amit ő honosított meg Magyarországon.) Szecessziós stílusú munkái nemcsak itthon, hanem külföldön is jelentős elismerést biztosítottak számára: 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüst, az 1904-es St. Louis-in pedig aranyérmet nyert, ugyancsak aranyéremmel tüntették ki Torinóban, idehaza pedig elnyerte a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.

A századforduló után egyre több reprezentatív épületbe fest ablakokat. Így például a Gresham-palotába, a Királyi várpalotába, a Zeneakadémiára, a volt Osztrák-Magyar Bankba (ma Magyar Nemzeti Bank), József kir. Herceg palotája, a Királyi Bérpalota vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (ma Gazdasági Minisztérium) székházába.

        Róth Miksa jelentősebb üvegfestészeti és mozaik alkotásai

(Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei /Budapest, 1943./ című könyvében szereplő felsorolás alapján. 79-88.l.)
A felsorolás az 1943-as állapotot tükrözi. A háborúban és azt követően számos alkotás megsemmisült, ugyanakkor a lista nem tartalmazza Róth Miksa legjelentősebb zsidó vagy angol vonatkozású műveit (pl. a szabadkai zsinagógát vagy a Gresham palotát) illetve az akkor "hazafiatlannak" bélyegzett szecessziós alkotások többségét sem. "Róth Miksa jelentősebb üvegfestészeti művei:
BUDAPEST
  • Királyi várpalota kápolnája.
  • Belvárosi főplébánia-templom apsis üvegfestménye
  • Erzsébetvárosi plébánia-templom
  • Ferencvárosi plébánia-templom hajó üvegfestményei, Székely Árpáddal
  • Fasori evangélikus templom
  • Ferdinánd-téri Boldog Margit-templom
  • József kir. Herceg házikápolnája
  • Kőbányai plébánia-templom
  • Kálvin téri ref. egyházközség gyülekezeti terme
  • Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, Nagy Sándorral
  • Margitszigeti kápolna
  • Mezőgazdasági Múzeum, Szent László-kápolna
  • Örökimádás templom
  • Papnevelő-intézet oratorium üvegfestménye, Körösfői Kriesch Aladárral
  • Piaristák kápolnája
  • Szent István bazilika
  • Szent Domonkos-rend temploma
  • Magyar Általános Hitelbank székháza
  • Drucker-villa, nagy Sándorral
  • József kir. Herceg palotája
  • Királyi várpalota
  • Kereskedelmi és Iparkamara székháza
  • Mezőgazdasági Múzeum gótikus épülete
  • Nemzeti Bank palotája
  • Országház
  • Pesti Hazai Takarékpénztár székháza
  • Városligeti Iparcsarnok, Székely Bertalannal
  • Kabinet üvegfestmények, részben Nagy Sándorral.
Jungfer Gyula - Műlakatos

Jungfer Gyula (1841-1908) a 18. század végétől működő műlakatos dinasztia legkiemelkedőbb tagjaként méltán szerzett hazai és nemzetközi elismertséget. Apja műhelyében tanult, majd vándorutat tett Ny-Európában. 1866-ban hazatért és önálló műhelyt nyitott. Üzemét mindössze egy tanonccal nyitotta meg, majd néhány éven belül már huszadmagával dolgozott. 1872-ben nyitotta meg Berzsenyi utcai üzemét, ezt nem sokára, a rengeteg megrendelésnek köszönhetően, bővítenie kellett, tíz év elteltével már 150 ember dolgozott vele - tudtuk meg.

Meghatározó szerepe volt a historizmus és a szecesszió időszakában a magyarországi kovácsoltvas-művesség hagyományainak felelevenítésében, új művészi rangra emelésében. Az ország köz- és magánépületein ma is látható bravúros munkáival kivívta kortársai megbecsülését.
Egyik legfoglalkoztatottabb, legmegbecsültebb tagja majd elnöke lett a Lakatos Ipartestületnek, továbbá császári és királyi udvari szállító, a Magyar Iparművészeti Társulat tagja, és számtalan rangos hazai és külföldi díj – köztük az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíjának– birtokosa. Ő készítette a Várpalota belső és külső lakatosmunkáit, a Vámház, Országház, Operaház, a Királyi Bérpalota, a Bazilika, a Keleti pályaudvar, a Vígadó stb. lakatosmunkáit, a Műcsarnok kapuját, több pesti palota kapuit, rácsait stb. Ő teremtette meg a növényvilág utánzásának naturalista kovácsoltvas stílusát.