Építőmesterek   Korb Flóris Nándor (1860. április 7. – 1930.) építész Berlinben végezte tanulmányait, majd diplomája megszerzése után hazatért, és 14 éven át Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, ahol részt vett a New York-palota tervezésében is. 1893-tól kezdve azonban Giergl Kálmánnal társult és vele tervezte többek között a Klotild nagyhercegnő két palotáját, majd a Zeneakadémia épületét, illetve több budapesti bérházat. 1924-ben Greguss-díjat kapott, az angol Királyi Építésztársaság pedig tagjává avatta. Épületei New York-palota, Budapest (Hauszmann Alajossal és Giergl Kálmánnal, 1891-1895) Klotild-paloták, Budapest (1899–1902) Királyi bérpalota, Budapest (1900–1901) Zeneakadémia, Budapest (1904–1907) Klinikák, Budapest, Kolozsvár, Szeged Kereskedelmi Ipar-hitelintézet és Népbank (ma Sajtóház), Kecskemét (1909-1912) Pénzjegynyomda, Budapest Debreceni egyetem, (1914-1930) Giergl Kálmán (1860-1954) építész Giergl Henrik üvegműves fia. A pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n tanult Giergl Kálmán pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a budai királyi palota kibővítésébe is. 1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt. Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi. Róth Miksa - Üvegművész Róth Miksa (1865-1944) művészi látásmódját a gótikus katedrálisok üvegfestményei alakították valamint Steindl Imre, aki a Műemlékek Országos Bizottságának építészeként tökéletesen ismerte a középkori formanyelvet. Jelentős sikert ért el az 1896-os Ezredévi kiállításon bemutatott ablakaival, főképp a király pihenő szobájába festett üvegképeit dicsérték. Ugyanebben az évben elnyerte a Steindl által tervezett Országház ablakainak elkészítésére kiírt pályázatot is, amit tíz-tizenöt munkatársával éveken át készített el. 1897-ben Karl Engelbrecht hamburgi üvegfestőnél megismerte a Tiffany-féle opalescens üveget és ezekből szecessziós stílusú ablakokat készített, amiért elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet. (Még ugyanebben az évben Velencében kitanulta a mozaik készítés technikáját is, amit ő honosított meg Magyarországon.) Szecessziós stílusú munkái nemcsak itthon, hanem külföldön is jelentős elismerést biztosítottak számára: 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüst, az 1904-es St. Louis-in pedig aranyérmet nyert, ugyancsak aranyéremmel tüntették ki Torinóban, idehaza pedig elnyerte a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A századforduló után egyre több reprezentatív épületbe fest ablakokat. Így például a Gresham-palotába, a Királyi várpalotába, a Zeneakadémiára, a volt Osztrák-Magyar Bankba (ma Magyar Nemzeti Bank), József kir. Herceg palotája, a Királyi Bérpalota vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (ma Gazdasági Minisztérium) székházába.         Róth Miksa jelentősebb üvegfestészeti és mozaik alkotásai (Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei /Budapest, 1943./ című könyvében szereplő felsorolás alapján. 79-88.l.) A felsorolás az 1943-as állapotot tükrözi. A háborúban és azt követően számos alkotás megsemmisült, ugyanakkor a lista nem tartalmazza Róth Miksa legjelentősebb zsidó vagy angol vonatkozású műveit (pl. a szabadkai zsinagógát vagy a Gresham palotát) illetve az akkor "hazafiatlannak" bélyegzett szecessziós alkotások többségét sem. "Róth Miksa jelentősebb üvegfestészeti művei: BUDAPEST Királyi várpalota kápolnája. Belvárosi főplébánia-templom apsis üvegfestménye Erzsébetvárosi plébánia-templom Ferencvárosi plébánia-templom hajó üvegfestményei, Székely Árpáddal Fasori evangélikus templom Ferdinánd-téri Boldog Margit-templom József kir. Herceg házikápolnája Kőbányai plébánia-templom Kálvin téri ref. egyházközség gyülekezeti terme Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, Nagy Sándorral Margitszigeti kápolna Mezőgazdasági Múzeum, Szent László-kápolna Örökimádás templom Papnevelő-intézet oratorium üvegfestménye, Körösfői Kriesch Aladárral Piaristák kápolnája Szent István bazilika Szent Domonkos-rend temploma Magyar Általános Hitelbank székháza Drucker-villa, nagy Sándorral József kir. Herceg palotája Királyi várpalota Kereskedelmi és Iparkamara székháza Mezőgazdasági Múzeum gótikus épülete Nemzeti Bank palotája Országház Pesti Hazai Takarékpénztár székháza Városligeti Iparcsarnok, Székely Bertalannal Kabinet üvegfestmények, részben Nagy Sándorral. Jungfer Gyula - Műlakatos Jungfer Gyula (1841-1908) a 18. század végétől működő műlakatos dinasztia legkiemelkedőbb tagjaként méltán szerzett hazai és nemzetközi elismertséget. Apja műhelyében tanult, majd vándorutat tett Ny-Európában. 1866-ban hazatért és önálló műhelyt nyitott. Üzemét mindössze egy tanonccal nyitotta meg, majd néhány éven belül már huszadmagával dolgozott. 1872-ben nyitotta meg Berzsenyi utcai üzemét, ezt nem sokára, a rengeteg megrendelésnek köszönhetően, bővítenie kellett, tíz év elteltével már 150 ember dolgozott vele - tudtuk meg. Meghatározó szerepe volt a historizmus és a szecesszió időszakában a magyarországi kovácsoltvas-művesség hagyományainak felelevenítésében, új művészi rangra emelésében. Az ország köz- és magánépületein ma is látható bravúros munkáival kivívta kortársai megbecsülését. Egyik legfoglalkoztatottabb, legmegbecsültebb tagja majd elnöke lett a Lakatos Ipartestületnek, továbbá császári és királyi udvari szállító, a Magyar Iparművészeti Társulat tagja, és számtalan rangos hazai és külföldi díj – köztük az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíjának– birtokosa. Ő készítette a Várpalota belső és külső lakatosmunkáit, a Vámház, Országház, Operaház, a Királyi Bérpalota, a Bazilika, a Keleti pályaudvar, a Vígadó stb. lakatosmunkáit, a Műcsarnok kapuját, több pesti palota kapuit, rácsait stb. Ő teremtette meg a növényvilág utánzásának naturalista kovácsoltvas stílusát.